Merész vállalkozásba fogtunk tapasztalat híjján, de mindennek egyszer el kell kezdődnie, így hát belefogtunk a SZMAZE segítségével a tehetségkutató fesztivál megszervezésébe a Naszvadi Művészetek Hete rendezvénysorozat keretén belül.
2009. május 30-án, reggel 10 órakor álmos technikusok hada mellett kezdetét vette a "versenyfutás" a kultúrközpont udvarán meglévő kőszinpadon és az  készülődő nagyszínpadon. Tizenegy produkciót kellett elbírálni az Emmer Péter vezette zsűrinek. Ők tizenegyen jutottak tovább a két tucatnyi jelentkezőből és kétszeres odaadással kellett, hogy küzdjenek a zsűri kegyeiért, mert nem csak a színpadok technikai zavarai bosszantották őket, hanem az időjárás is eljátszadozott a türelmükkel.
A kultúrközpont oldalán felújított kőszinpadon kezdett a MoSaiC zenekar, akik állításuk szerint fél éve vannak együtt, de a műsoruk olyan kitűnőre sikeredett (annak ellenére, hogy a technikai berendezés élből csődöt mondott), hogy a második számuknál az összegyűlt zenészpalánták már tudták, nem lesz könnyű dolguk, ha győzni akarnak. A kellemes, beérett lányos énekhang húzta a bandát és tartotta a lelket mindenkiben a színpadon és előtte a már szakadó esőben.
Másodiknak Tücsök Nikolett lépett színpadra és úgy, ahogy kell, öt perc alatt "beállt" és énekelt, gitározott. Jó volt őt hallgatni, mert visszavitt a gyerekkorunkba a verses dalaival. Sok sikerélménye lesz még Nikinek és a fellépése után máris felkérések sokasága fogadta a leányzót.
A következő előadó Horváth Marianna, akit a technika ördöge szeretett volna mielőbb leparancsolni a színpadról, de Marianna nem hagyta magát, és ezt jól tette. Remek műsor, tökéletes énekhang és bájos mosoly. Sokan tanulhatnánk Mariannától, hogy hogyan kell élni, hogyan kell egy teljes napot, hol szakadó esőben, hol döglesztő melegben végigbulizni, ha éppen nem a színpadon remekel. Felkérést kapott a Felvidéki Blues Project Fesztiválra, mely ez év októberében lesz.
Szabó Annamari. Kicsi lány, nagy szívvel. Aki egyszer őt látja, az nem felejti el és biztos keresni fogja, hol lép legközelebb színpadra. Az ő számára is érkezett ajánlat a Felvidéki Blues Project Fesztiválra.
A magyarországi Bogláros együttes műsorával folytatódott a versengzés és bátor vállalkozásba fogott a népzenét játszó csinos lányzenekar, hogy vállalták a megmérettetést. A csupa rockos-dögös banda közt elveszettnek látszottak, de egy törékeny kislány kezében a nagybőgőt látványa már maga is szemetcsalogató produkció volt, és amikor tisztán, egyetlen hamis hang nélkül megszólalt a zenekar, az már a füleket is húzta a színpad felé.
Mire visszaértünk a kőszinpadhoz, az Artic Fusion (H) nevű zenekar már behangolt és megkezdte műsorát. Ez idáig mindenkinek gondja akadt a technikával, de ezek a fiúk profi módon nem vettek észre semmit sem a zúgásból-búgásból és szóltak a funky-s, blues-os, rockos nóták erőteljesen és felszabadultan. A közönség hamar ráhangolódott a kitűnő műsorra és a zenekarral együtt nyomult az ég felé, de a kiteljesedés a Szólj rám, ha hangosan énekelek-ben jelent meg, ugyanis a zenekar énekese ezzel a dallal és a koreográfiájával szinte eladta a zenekart. Jó pénzért!
A Gilotin zenekar fáradtnak tűnt, valószinűleg fellépésük volt az előző nap, de fáraszthatta őket a technikusok lazasága is. A beállás után jöttek, ahogy kell és nem titok senki számára, hogy ők nyerték a Rockerek.hu T.K.F-ját. Itt is nagyon jól szerepeltek, annak ellenére, hogy villanyt szereltek a hátuk mögött és még az áramot is el-elvették tőlük. Meghívást kaptak a Naszvadi Napokra, ahol olyan zenekarok muzsikáltak már, mint a Beatrice, Sprotni, Benkó Dixieland Band és a História zenekar. További sok sikert, fiúk!
A Dirty Fusion (H) zenekar, igazi kőkemény, rock 'n' roll-os srácait két dolog izgatta igazán: a laza zenélgetés és a sör. A saját szerzeményeik mellett, elhangzott egy-két átvett nóta is és igazán jól állt a zenekar énekesének a Kalapács Józsitól kölcsönkapott hang. Remélem épségben hazaértek annyi sör után.
Az Arizona sajnos a kőszinpadot volt kénytelen meghódítani és mint mindenki másnak, nekik is meggyűlt a bajuk a hangzással és a technikával. Talán a lelkükbe is tapostunk, mert nem tudtuk úgy megszólaltatni a profi hangszereiket, de itt nem ez volt a lényeg. A zene. Az meg jó volt, annak ellenére is, hogy kisugárzott a bandából a morcosság a keverőpult irányába, de amikor az énekes leányzó odacsalt egy kis mosolyt az arcára, az meg már jól is esett.
A VAN (H) zenekar a nap meglepetése. Szerény emberek, nagy zenével. Minden a helyén volt. Nagyon jó volt hallgatni és látni, amit csinálnak, és valószinű, hogy sokat hallunk még erről a zenekarról. Én kaptam is egy promo CD-t a srácoktól, és ha tehetem, hallgatom az érdekes szerzeményeiket. Szeretnénk őket Naszvadon viszontlátni és ajánlom mindenkinek, rendezvényszervezőknek és zenehallgatóknak. Senki nem fog csalódni bennük.
Kuttya (H): jöttek, láttak, győztek. A VAN zenekartól kérték kölcsön a bőgőst és még így is a legtöbb pontot gyűjtötték be a zsűritől. Fábry András és zenekara ezen a napon még egyszer zenélhetett a Republic (H) zenekar előtt és a közönség hangjából ítélve, nem is akármilyen sikerrel.
Kontaktus: kuttya06@gmail.com, tel.: +3630 642 3663 (Fábry András)
Én még egyszer megköszönöm minden zenekarnak és zsűritagnak, a szervezőknek a rendezőknek és a fáradhatatlan műsorvezetőnek, Gáspár Tündének ezt a feledhetetlen napot.

L. "Sky" Olivér