Szösszenet a hangfalaimról

Az egyik cseh DIY hangfalas fórumon egy České Budějovicei cég hirdetésében az eladás rovatban láttam a SEAS hangszórókat.
Gyorsan cselekedtem, nehogy valaki lecsapjon előttem a kiszemelt zsákmányra.
A zsakmány: SEAS CB 17 RCY/P hangszórók.
Internetes keresés (Mit lehetne velük kezdeni?) alapján találtam meg Tony Gee honlapját, aki ezzel a hangszóróval épített hangsugárzót, Mezzo Proteus fedőnéven. Tony egy Excel magassugárzóval párosította a mélyközepet, én egy olcsóbb magassugárzót vettem hozzá (SEAS 27 TFF). A hangszórókról írt cikk itt olvasható. Elhatároztam, hogy a kedvező WAF faktor és az esztétika érdekében a dobozokat asztalosnál készíttetem el.
A következő kérdésekre számítottam:
- Ennek muszáj ilyen pontosnak lennie?
- Ez a 45 fok mi az elején?
Ehelyett a következő kérdéseket kaptam:
- Ja, hangfal. Már csináltunk. A főnöknél vannak otthon. Meghallgatod őket?
- A borítás funér lesz? Ott a katalógus, lehet választani.
- Két hét múlva kész lesz. Megfelel?



A furnérkatalóguson meglepődtem, a szokásos tölgy, fenyő és egyebek mellett bambusz teak és egyéb egzotikus fefajták szerepeltek benne.
A hangfalam furnérjához 2 fát kellett kivágni az esőerdőből. - Miért kettőt? - kérdezi az esőerdő és a kivágás szókombinációra felhördülő grínpíszes. - Az elsőnek nem tetszett az erezete.
Sajnos olyan gyorsan készült a doboz, hogy ez első kontroll-látogatáson az asztalosnál már majdnem kész termék várt.




A váltóalkatrészek beszerzése sajnos nem ment ilyen gyorsan, növekvő kíváncsiságom provokálta ki a következő tákolmányt: kartondoboz, mélyközép fullrange-ban bekötve váltó nélkül, a magassugárzó egyelőre dobozban pihen.
Hát igencsak meglepődtem a hangján. Természetesen a mélyeket most a lightweigh-t a papírdobozra való tekintettel nem fogom értékelni, a közepek gyorsak, a sztereó tér már magassugárzó nélkül is meggyőző. A mélyközepek a fáziskúpnak, negatív membránszélnek (és a fjordok friss levegőjének a norvég mérnökökre való pozitív hatásának) köszönhetően magasátvitele meglepően jó, gagyi magasakat is megszégyenítene.




Lehet hogy mégis van valami a szélessávú hangszórók hangjában?
A tesztanyagot Pat Metheny Trio Live albuma szolgáltatta.

Amikor a dobszólóhoz ért a CD, a mélyközepek kimutatták foguk fehérjét. A papŕdoboz és a csak 15 wattos csöves erősítőm ellenére székbeszegezően realisztikusan pergő- és egyéb dobok képe vetítődőtt elém. Gyors, friss taktusok, a mélyközép lehetőségeihez mérten testes cintányérok.




Abban a pillanatban mwgértettem a japán hi-fi értelmezést (47 labs, Audionote), ami a teljes ellentéte a megalomán hifi felfogásnak (500 WATT, fűtőtest hangszórók - 84 dB érzékenységgel). Nagyobb érzékenység, kevesebb Watt, több zene!
A második kontroll-látogatáson már a lakkozás előtti operációkat végeztem el - aszfaltlapok felragasztása, konnekorok helyének kifúrása, természetesen fotók is készültek.
A lakkozás után vártam pár hetet, nehogy úgy járjak mint heatwave a szubjával…
A kész dobozt fóliázva szállítotottam a \"készrerántás\" helyére, amit a műhelyben végeztem el:
A valtó légszerelt, a magas hangszóró tekercse a merevítés feletti emeleten kapott helyet, a 15 ohmos ellenállatot a magassugárzó kivezetéseire forrasztottam, így a magassugárzó lehetséges cseréje könnyű lesz. A dobozcsillapítás vattával történt. Az utolsó lépés a kész hangsugárzók hazatranszportálása volt, végső nyugvóhelyükre, az állványokra, amiket készen vettem a Hanzel Audionál. Félúton voltam, amikor megállított \"T\", aki természetesen élénk érdeklődést mutatott a kész hangsugárzók megfülelésének irányába. Annak ellenére hogy a hangszórók még nyersek (még nincsenek bejáratva), \"T\" rendszerén jól szólt.


A mélyek még kicsit bátortalanok, a magasak se tértek még magukhoz, a középtartomány viszont sikert aratott, \"T\" jelezte is, hogy megfülelné bejáratás után.

Forrás
Az összes fotó