Zene.sk

Switch to desktop Register Login

Címlap

Egy-két- há’ – irány Padány!

Igen, a hír igaz! Bauxit, Mégötlövés, Tokyo és dj Titusz - azaz a rendkívüli, budapesti Bëlga formáció - ismét tájainkon ólálkodik. A „felvidéki zsiványok” május 9-én a padányi kultúrház színpadán láthatják kedvenc szövegelő alakulatukat.
Igen, a hír igaz! Bauxit, Mégötlövés, Tokyo és dj Titusz - azaz a rendkívüli, budapesti Bëlga formáció - ismét tájainkon ólálkodik. A \"felvidéki zsiványok\" május 9-én a padányi kultúrház színpadán láthatják kedvenc szövegelő alakulatukat.

20 órától a www.hiphopfelvidek.org portál alappillérei, a gútai Attilah és Jakuza - egy szájdobossal kiegészülve – tartanak ritmusos bemelegítőt; majd a három nagyszájú mikrofonbűvölő és lemezlovászuk lépnek színre; végül dj Titusz még két órán át pörgeti lemezeit.

A több mint tíz éve feltűnt banda valójában poénból keletkezett. Bauxit és társai összejártak, hülyéskedtek, rögzítették vicces szövegeiket, ám Majd megszokod című első lemezük kiadása után \"komolyra\" fordult a helyzet. Kultikus jelenséggé váltak, és számtalan egyetemi buli után a Sziget nagyszínpadán találták magukat, ahol fergeteges show-t produkáltak 2004-ben. Nem csoda, hogy a szókimondó brigád azóta is garantált húzóneve bármilyen fesztiválnak, vagy egyéb kulturális rendezvénynek.

A nem hiphop és nem zenekar Bëlga legutóbb 2008 decemberében jelentkezett lemezzel: a népszerű \"rapperek\" egy koncertalbumot adtak ki, pendrive-on. Ennek anyagát egyedi koreográfiával és utánozhatatlan dalfelvezetéssel fűszerezve a Padányba látogatók is élvezhetik. Ideje tehát feleleveníteni a Nemzeti hiphop, a Kavboj, vagy a Kalauz szövegét!

A Clubmedia reklámügynökség szervezésében és a helyi polgármester jóvoltából létrejövő bulira jegyek elővételben (Dunaszerdahelyen az Exit Travelben, a Kiss Burgerben, a Focus Music Shopban; Komáromban az Irish Pubban; Nagymegyeren a Doctor PC-ben; Gútán pedig a Biliard Clubban) 7 euróért; a helyszínen 10 euróért válthatók. Szevasztok!

Mészáros Veroni

Utolsó frissítés: 2009. április 28. kedd, 19:44

Találatok: 2032

Ünnepelt a Big Man Band

Big Man Band - Úton című lemezbemutató és születésnapi buli
2009. március 13-ra esett az a nap, melyen nem érvényesült az úgynevezett pénteki babona, hiszen jól sült el minden. Lázasan készülődtem testileg-lelkileg az estére, még \"szabadnapot\" is kivettem a suliból. Mint minden péntek este, ez is hasonlóképpen indult, a Kati kocsmában megkezdődött a bemelegítés, az alapozás. Nyolc óra után a társaságunk útnak indult a Big Man Pub felé, ahol már kezdetét vette a 3. lemezbemutatóval egybekötött 12. szülinapi buli is. Elsőként az új lemez bemutatójának lehettünk részesei. Néhány számot már ismertem régebbről, de erről majd később. A retro party-n a szokásos számok mellett a szokásos hangulat uralkodott, vidámság, tánc, sok ember, néhol viszont lötyögés (Követelem vissza az agresszivitást a \"rakenrólba\"!). Ezt követően zajlott a karaoke verseny: az emberek bátortalanságának köszönhetően csak három versenyző páros nevezett be, így nem maradt le senki a dobogóról, konkrétan Huszas meg én lettünk az utolsók a Tankcsapda (Legjobb méreg) számmal. Az viszont fura volt, hogy idén nem a füttyögés meg az ordítozás döntött a helyezésekről. Már csak azért is, mert mi rendelkeztünk a legnagyobb rajongótáborral. Bár azt elismerem, valóban nem érdemeltük meg az első helyet, azért egy Red Bullal vígasztalódhattunk. A sörivó versenyen idén valahogy mindenkinek tovább tartott bedobni azt a fél litert, de azért remekeltek a nagyok! Nagyon jól éreztem magam, köszönet az ingyen bagettért, a zenekartól kapott ajándékokért (Becherovka és az új CD).

S végül jöjjön a lemezkritika: Úgy tudom, nem csak én vártm nagyon az új albumot, de még is én leszek az első, aki elmondja véleményét. Szombat reggel felkeltem, s vagy háromszor kapásból elejétől végéig átnyálaztam mind a 12 számot. A 6. \"trekkig\" minden nagyon energikus és pörgős, nincs megállás, az ember képes tombolni. Az Intro után rögtön jön Az út szélén című dal, közvetítve azt az érzést, mikor az autó lerobban, s nem tudjuk, mitévők legyünk. Ezután egy Total Chaos átvétel következik, mely nekem amúgy nagyon kedves, de ezen az albumon kicsit lassúbbra sikeredett, mint hallottam párszor élőben. De amúgy rendben van. Negyedik a sorban a Csujogatós, ami tipikusan a mókáról szól (\"Ráléptél a fékpedálra, tojok én a death metal-ra.). Ötödik számként az Apám, átmegyek... című tétel csendül fel, és bevallom, a lemezről ez a dal nyerte el a tetszésemet a legjobban. A schengeni megállapodás utáni helyzetről szól, például arról, hogy most sokkal szabadabban mászkálhatunk a határ túloldalára. Jön a bűvös hatos, Úton lenni címmel. Igazi motoros rock \'n\' roll, életérzésekkel teli szövegek, kifejezetten dícséretre méltó énekhang. Az album ez után lelassul, a Nem szól a telefon egy bánatosabb hangulatvételű blues. Nem - nem - ebben egy kicsit megint sikerült pörgősebbre venniük a dolgot, jó szám. A Plastic szerelem valamiért nagyon emlékeztet a Bikini \"Mielőtt elmegyek\"-jére, de csak néhol találok hasonlóságokat. Nekem annyira nem jött be, vicces, meg érthető mondanivaló, de nem kerül be a kedvencek közé. A Prodigal son egy újabb átvétel, melyre csak jót tudok mondani, countrys hangzás, igazi laza táncikálós nóta. Következik a Lépj újra, amelyben utolsó számként játszik a teljes banda, a korongot a Felvidéken születtem zárja, Bigman meghitt előadásában, egy olyan szöveggel, melyen sokaknak el kéne gondolkodniuk, vagy legalább megérteniük azt.

Még biztosan számtalanszor meghallgatom ezt a remek alkotást, mert véleményem szerint ez lett az eddigi legjobb lemezük, csak így tovább!


Horváth \"Dexter\" Zsolt

Utolsó frissítés: 2009. március 28. szombat, 14:50

Találatok: 2122

Kevés néző, komoly veszteség a KirályFeszten

Királyhelmec - A KFT zenekar koncertjére Királyhelmecen alig száz ember volt kíváncsi, a rendezvény mérlege lehangoló.
Az első számítások szerint több mint 100 ezer koronás veszteséggel zárt a hét végén a MIK Waterfall Club és a Bodrogközi Fiatalok Szövetsége által megrendezett KirályFeszt Helmec elnevezésű könnyűzenei fesztivál. Pataky Károly főszervező elmondta, 2006. augusztus 18-án és 19-én a királyhelmeci sportpálya mögötti területen 12 szlovákiai magyar zenekar lépett fel. Péntek este, a fesztivál első napjának sztárvendége a magyarországi KFT együttes volt, amely tíz éve nem lépett színpadra Szlovákiában. Ennek ellenére a kilencperces koncertnek alig száz fizető nézője volt. Elővételben mintegy negyvenen vettek jegyet, bár a jegyárak nem voltak különösebben magasak. Annak, aki csak a KirályFeszt első napjára jött el, 199 koronát kellett fizetnie, a második napra a belépő 170 koronába került. (Szombaton a csehországi Gregor Samsa együttes volt a sztárvendég.) Az egész hétvégére szóló belépőt 299 koronáért árulták. A Bodrogköz központjában a most első ízben megrendezett KirályFeszten színes programmal várták az érdeklődőket: bábkészítők, fazekasok, üvegfestők és kötélverők mutatták be tudásukat, de volt csocsóbajnokság, nemzetközi graffititalálkozó, és magyar mozifilmeket is vetítettek. A rendezvény mérlege mégis lehangoló: a KirályFeszt Helmecen mindössze 170 jegy kelt el.
Az alacsony nézőszám nem befolyásolta az előadókat, a KFT például fergeteges koncertet adott az amúgy rendkívül lelkes, maroknyi közönségnek, sőt a zenekar tagjai két ráadás számot is eljátszottak. Pataky Károly szerint ha hamarabb kezdik el propagálni a rendezvényt, valószínűleg többen jönnek el a fesztiválra. Ám az, hogy az akciót a kulturális minisztérium is támogatni akarta, csak az idén májusban derült ki. A helmeci fesztivállal egy időben motoros találkozó volt a közelben, valamint a sárospataki Highlander disco ugyanakkor rendezte szülinapi buliját.
A marketingesek munkáját megnehezítette, hogy a sok rendezvény miatt a térségben valódi plakátháború dúlt, s a gátlástalanabb rendezők sorra leragasztgatták a „konkurencia” plakátjait. Pataky Károly úgy tájékoztatta lapunkat, kezdetben bízott abban, hogy az első KirályFeszt Helmec végül nyereséges vagy legalábbis nullszaldós lesz. A rossz tapasztalatok azonban nem szegték kedvét, a fesztivált jövőre valószínűleg újra megrendezik. Az azonban még kérdéses, hogy az ehhez szükséges pénzt honnan teremtik majd elő. Királyhelmecen egyébként az elkövetkező hetekben egymást érik majd a különböző koncertek és kulturális rendezvények. A hét végén az Omega együttes koncertezik a városban, majd a Hooligans lép fel. A hónap végén Humorfesztivál címmel neves humoristák szórakoztatják a közönséget. A Csatrangos Népzenei Fesztivált szeptember elején rendezik meg Királyhelmecen, majd nem sokkal ezután a hagyományos szüreti ünnepségre kerül sor. Októberben a Sziámi zenekart hallhatja a közönség. A felsorolt rendezvények szervezői csak remélhetik, hogy a fellépések telt ház előtt zajlanak majd, s az itt élők érdektelensége miatt nem kell majd végül komoly anyagi veszteséggel számolniuk.


Leczo Zoltán
Új Szó, 2006. augusztus 23.

Utolsó frissítés: 2006. augusztus 24. csütörtök, 13:38

Találatok: 2138

Számkivetett zenekaraink

Mások írták:
A múlt hétvégén Alsóbodokon ötödik alkalommal megrendezett Zoboralji Rockfesztivál keretében ismét sor került az amatőr zenekarok versenyére. Az előválogatás után öt együttes mérettette meg magát: a bátorkeszi Rock-Stone, a somorjai Eye Beyond Sight, a hetényi Neurasthenia, a zselízi Ayers Rock és a dunaszerdahelyi Csak Van. A kívánt szintet mindegyikük messze túlszárnyalta. Egy mellettem álló középiskolás lány kijelentése világít rá leginkább minden problémájuk gyökerére. Azt mondta: milyen jó zenét játszanak, még sosem hallottam róluk. Hát igen, ez a legnagyobb gond, hogy kevesen tudunk a létezésükről. Médiabeli hátteret nem kapnak, így már a célközönséghez sem jutnak el. A célközönség számára marad a magyarországi kereskedelmi rádiók által agyonjátszott egyhangú zene, amelynek csak látszólag nincs alternatívája. Egyértelmű, a jövőben ezen változtatni kell. Elsőként a szlovák közszolgálati rádió magyar adásának kell lépnie, fel kell karolnia az itteni együtteseket. Nem úgy, ahogy mostanában teszi: a zenészek meghívást kapnak a fiatalok által alig-alig hallgatott ifjúsági műsorba, beszélhetnek pár percet, aztán hanghordozójuk a süllyesztőben végzi. A változás alapfeltétele az, hogy a Pátria rádiónak első lépésben a fiatalok jóval nagyobb csoportját kell magához édesgetnie, hogy legyen értelme ebbe belevágni. Mint Alsóbodokon is kiderült, alapjában véve nagy igény van a szlovákiai magyar könnyűzene iránt, csak végre ugródeszkát kell tenni a lába elé. Arra együtteseink végképp nem számíthatnak, hogy a magyarországi média majd felfedezi őket. Hetekig próbálkoztam, hogy az egyik rádióállomás mutassa be a nagymegyeri Big Man Band legutóbbi, tényleg kiváló CD-jét, de nem jártam sikerrel. Szerettem volna azt is elérni, hogy az adón legyen hetente egyszer, mondjuk a késő esti, tehát nem fő műsoridőben egy órájuk az országhatáron kívüli magyar zenekaroknak – ez sem sikerült. Az egyik kolléga pillanatok alatt sarokba szorított. Megkérdezte: ha a Szlovák Rádió magyar adása ezt nem tartja fontosnak, akkor miért akarom, hogy a magyar média vállalja fel ezt a szerepet... A lemezcégeknél is kikosaraztak. Meghallgatták ugyan a Big Man Band CD-jét, mondták, hogy milyen klassz muzsika, de egyik sem látott fantáziát a kiadásban. Nem divatzene – ez volt a válasz. Az egyik helyen kijelentették: ha a zenekar ismert lenne valamilyen szinten odaát, meg lehetne próbálni. Csakhogy nem ismert. Merthogy nem lehet ismert. Ez ördögi kör, amelyből szinte képtelenség kitörni. Azt hiszem, erről a Rómeó Vérzik tagjai tudnának leginkább beszélni, akik sok-sok évnyi megfeszített munka, koncertezés után, főleg saját leleményességüknek köszönhetően értek csak el ismertséget Magyarországon. Ha a fiúk kicsit odébb születnek, már rég az élvonalban lehetnének. Minden együttesünk mellé magyarországi menedzser kellene – de a legjobb öt közül – a maga kapcsolataival, aki bizonyára lekötne bármennyi klub- vagy fesztiválfellépést, meg rádiós jelenlétet, persze meg is kérné az árát. Az ilyen menedzsert viszont lehetetlenség megfizetni. Hiszen a mi zenekarainkat lelkes amatőrök alkotják, akik munkaidejük lejárta után zenélgetnek, s nem azon gondolkodnak, hogyan tudnának menedzsert szerződtetni, hanem azon, miből fedezzék kiadásaikat. Szóval Magyarország önmagától sosem fog segíteni. A magyar zenepiacot egy szűk csoport tartja felügyelete alatt, és hihetetlenül túlzsúfolt, nincs szüksége a felvidéki együttesekre, és ugyanúgy nincs szüksége az erdélyiekre sem. Pedig a közelmúltban készítettünk egy felmérést, kiderül belőle, milyen magas színvonalú magyar zenekarok vannak Romániában is, különböző zenei stílusokban. Tehát magunknak kell kezünkbe venni a zenénk sorsát. Most már muszáj!

Puha József

Utolsó frissítés: 2006. július 31. hétfő, 14:25

Találatok: 2397