Taksonyon 2005. november 5-én nagy buli volt, 8 együttes lépett fel: Pijamas Bananas, Skafander, Krakatit, Groove Machine, Sasszemvacka, Keresztül-Kasul, Fart, Rock Stone

Hát megpróbálok írni valamit a taksonyi halloween koncertről, igaz nem láttam az összes együttest, de azért majd igyekszek. Ez volt az első koncertünk… Hát egész jól sikerült, mindenki dicsért minket, de ettől sokkal jobban tudunk játszani (ezt most nem dicsekvésből, vagy flegmaságból írom, de meg kell hagyni, hogy azért voltak hibáink…). A hangosítás jól szólt, csak mivel először álltunk színpadon, nem igazán tudtuk, hogy mit kérjünk a monitorokba, és épp ezért a színpadon nem lehetett valami sokat hallani. Legközelebb már tapasztaltabbak leszünk (remélem:) ). A koncertet a Pijamas Bananas kezdte, akik ugyanott próbálnak, ahol mi, és hallottam már pár próbájukat, de ez a fellépés szerintem igen jól sikerült nekik. Utánuk következtünk mi… Jó volt látni a sok embert, ahogy táncoltak és élvezték a zenét, ennél jobb érzés nincs a világon. Köszönöm mindenkinek, aki meghallgatott minket és ott volt. Utánunk a Krakatit következett, kár hogy róluk egy kicsit lemaradtam, mert a gitárokat elpakoltuk, és mivel nem informáltak minket arról, hogy a színpad mögött van egy szoba ahova le lehet rakodni, ezért kicsit el kellett mennünk, hogy elvigyük a gitárokat (a szoba mivoltáról később szereztem tudomást :)). A sorrend innentől kezdve nem 100 százalékos, mert hol kint voltam, hol bent. szóval szaladgáltam ide–oda. Ha jól emlékszem, akkor a Groove Machine volt a következő. Nem kell írni róluk sokat, mert a színvonal magáért beszél, tökéletes. De belőlük se hallottam sokat mert ilyentájt fedeztem fel azt a bizonyos szobát a színpad mögött, és Kornéllal együtt átléptünk a zsíroskenyerek országába :). A sorrend továbbá a következő volt: Sasszemvacka, Keresztül-Kasul, Fart és Rock Stone. Ezeken az együtteseken már csak részben voltam jelen, mivel be kellett iktatni egy kávét a benzinkúton, mert az este már lassan hajnalba ment át. A buli jó volt amíg ott voltam, a Sasszemvackából és a Keresztül Kasulból csak egy részt láttam, úgyhogy róluk nem tudok írni igen semmit. De a Sasszemvacka jó bulit csinált, egész pörgőset, :) a Keresztül–Kasulból csak egy számot láttam, sajna. A Fart újból felelevenítette a bulit, de sajnos utánuk mi már végleg leléptünk… Úgyhogy a buli nem tudom, hogy végződött, de biztos jó volt a Rock Stone is. Az egészről csak annyit, hogy a buli jó volt, és nem tudom mások, hogy érzik, de szerintem a nyolc együttes sok egy estére. Ha még mi, kezdő együttesek is egy órát játszottunk volna, akkor reggelre végeztünk volna csak. Szerintem egy kicsit hosszú volt már ez…

U.i.: A javaslatokat, és kritikákat a Skafander együttessel kapcsolatban szívesen fogadom a hozzászólásokban (a kritika lehet negatív is, hisz ebből tanulunk. :) )

Idén másodízben rendezték meg a Felvidéki Magyar Sziget nevezetű multikulturális fesztivált, amely a nemzeti oldal által szervezett Magyar Sziget szlovákiai \"kistestvére\".

Idén másodízben rendezték meg a Felvidéki Magyar Sziget nevezetű multikulturális fesztivált, amely a nemzeti oldal által szervezett Magyar Sziget szlovákiai \"kistestvére\". A Hatvannégy Vármegye mozgalom által szervezett rendezvény ezúttal nem a kamocsai Oáza camp-ben zajlott, hanem a nádszegi szőlőskertben. Azt hiszem, panaszra senkinek sem volt oka, hiszen az idő remek volt, a sör viszonylag olcsó, és a helyszín is otthonosabb volt. Számomra viszont elég taszitó a fesztivál \"népnemzeti\" jellege, pl szórólapok, politizálás és persze egy rakat bőrfejű (igaz, a legtöbb Magyarországról jött busszal)...
Május utolsó péntekén kezdődött az egész... Úgy délután 5 óra körül érkeztünk meg a helyszínre, épp a csallóközcsütörtöki Phoenix utolsó dalára. Gyors átrakodás után a zselizi Nautilus következett. Programjuk a szokásos volt, újat most sem kaptam tőlük. Késő délután, 6 óra körül járhatunk, ám az ózdi Remorse trasher brigád defektet kapott az autópályán, igy nem érték el a saját koncertjüket. A csúszás elkerülése érdekében helyettük a somorjai Rómeó Vérzik adta a talpalávalót! A koncert elején még azthittem hogy új bőgőse van a zenekarnak, majd később rájöttem, hogy Koppány levágatta a haját... Túlnyomórészt régi dalokat nyomtak, de az új album dalai sem maradtak el. A közel másfélórás koncertet követően állt színpadra hazánkban először a Depresszió. Különösebb élménnyel itt sem lettem gazdagabb. Az 5 éves zenekar sokat köszönhet a szerencséjének. Az est fénypontja Kalapács Józsi volt és zenekara. Kalapács, imidzséhez hűen a szokásos szegecses szerkójában lépett szinpadra. Miután sok dalt játszottak az új albumról, valószínűnek láttam, hogy az otthoni gyűjteményben nem fog szerepelni az új anyag. Kalapácsék után a már szintén idősnek számitó Treff játszott. Újból hallhattuk az elcsépelt szövegeket a tőlük megszokott zenei előadásban. Időközben megérkezett az ózdi Remorse is, Róm Gábor nélkül, ám új \"pacsirtával\". Zsoláék idén is nagyot dörrentek! A srácok szivvel-lélekkel zúzták az emberek agyát, tekerték nyakát, legalábbis annak, aki ott volt, ugyanis az \"úúú, de fáradt vagyok\" szindróma erősen uralkodott. A programba becsúszott egy-egy Pantera, Testament vagy épp egy Slayer. Fellépésükkel záródott a pénteki nap. Ezt követően újból célbavettük a sörcsapot és reggelig el sem mozdultunk. Sátor hiányában a hatos busszal hazatepertem, és délután már kocsival jöttem vissza.
Épp a Drastic Means kezdésére érkeztünk. A srácok monoton zenéjükkel nem igazán lopták be magukat a szivembe. Attól, hogy C-re van hangolva egy gitár, még nem fog keményen szólni. ;) Azt hiszem, utánuk a peredi Mortifer következett. A technikusok bikára eltalálták a hangzást, jól szóltak, bár az egyhelyben állásuk azt eredményezte, hogy a közönség is csak állt és hallgatott. A koncert ismét a Nemzeti dallal végződött, aminek a sok nacionalista csak örülni tudott. A délután folyamán még jópár koncertet kihagytam, ezért kicsit hiányos leszek. Szürkületkor a Kárpátia zenekar állitotta maga mellé a sok a kopaszfejű szélsőst és a nemzet híveit. A provokáló szövegeken kívül igénytelen zenét is kaphattunk. Ekkorra már kezdtem besokallni, hogy mozdulni sem tudok a tömegtől, akik nem éppen testvériségre buzdító bekiabálásokkal \"színesítették\" a koncertet. Mire felcuccolt a P.Mobil, én már a kocsiban vártam a többi barátom, igy sem őket, sem a Beatricét nem láttuk. Úgy érzem, semmit sem vesztettem, hogy
leléptem. És azt is érzem, hogy így, ebben a formában, ilyen körítéssel nagyon nem hiányzik nekem ez a rendezvény. Ezt ismét ne értse félre senki, csupán arra utalok, hogy mindent mértékkel!

Élő zene és eső - talán ez a két szó jellemezte leginkább a 2005-ös Nádfesztet.

A Nádfesztnek tavaly még a nádszegi sportpálya adott otthont, idén viszont a szőlőskertet szemelték ki a szervezők a rendezvény lebonyolítására. A helyszín több szempontból volt előnyösebb a tavalyinál: stabil szinpad, több sörcsap, fedett
asztalok, stb. Ami viszont elég taszitó volt: illemhelyek, sátorozási lehetőség (mert csak a feszten kívül kijelölt területen lehetett), gyorskaja hiánya (csak nehezen emészthető főtt ételek voltak), a beugró ára és a rendezvény sivársága
(semmi verseny, konferálás, stb...).
Az idő idén nem volt olyan kedvező mint tavaly, mindkét nap esett, és éjjel csonthideg volt. A pénteki délutáni programot az RH- helyett a galántai Előtag kezdte. A srácok átlagéletkora 15 év, a korukhoz képest nem nyomják rosszul, csak sok a \"lerágott csont\" a produkciójukban. Utánuk az Antropophagia zenekar próbálta lezúzni mindenki agyát, ám ez technikai gondok miatt nem sűrűn jött össze. A Groove Machine első igazi fellépése sem sikeredett valami fényesre. A póthúr hiánya és a fizikai kimerültség összhatása elég gyatra végkifejleget eredményezett. A kora esti órákban színpadra került a Mortifer zenekar is. Mortiék szépen, összeszokottan játszottak, bár néha becsúszott pár kisebb baki. Amit erősen hiányoltam, az a színpadi mozgás. Amit viszont nem hiányolnék, az a repertoár utolsó dala: a Nemzeti dal (ha lehet, e mondatom senki nem forgassa ki, kösz). Mortiékat a somorjai Konflikt követte. Jury és Mesája is dörrent volna, ha rendesen be lett volna állitva a cucc, igy számomra csak gyors kása volt az egész. A pogózó tömeg ezt valószinüleg másként látta. :)
A pénteki est fénypontja a magyarországi Ossian zenekar volt. Miután Ricsi és Attus is lecserélték a cuccukat Line 6-re, jelentősen megváltozott a hangzásuk. Nem az én stilusom, ám meg kell hagyni, hogy a gitárosok összjátéka szép volt, Hornyák Peti erőteljesen húzta a dalokat, ám Paksi új imidzse és hangja nem igazán volt egetrengető. Láttam már jobb koncertjét is az Ossiánnak. A közönség izgatott volt, hiszen már 3 éve nem jártak erre Paksiék. Repertoáruk 50-50%-ban tartalmazták az új és a régi dalaikat.
Az \"Ossön\" másfél órás koncertje után a dunaszerdahelyi prog-rock Raf II lépett színpadra. Rafféknál is tagcserék történtek, mégpedig billentyű poszton. A kifáradt közönség nem igazán dijazta az \"eldreamesedett\" Raf II művészkedését. Az est folyamán még fellépett egy rakat -számomra- ismeretlen zenekar (pl. Asgard, Lusitania), de az tuti, hogy az utóbbi elmehetne Nirvana tributenek. :)

A szombati napról nem nagyon tudok írni, ugyanis nem voltam jelen egész nap... (szóval... várjuk a további cikkeket...)