Címlap

Ócsófeszt

Kategória: Beszámolók Közzétéve: 2005. december 20. kedd, 19:08 Írta: Tóth Tibor Találatok: 2120

Az az igazság, hogy cikket kéne írnom az Ócsófesztről...

Az az igazság, hogy cikket kéne írnom az Ócsófesztről, mer\' \"a\'\" Ákos megkért rá, de izé, nincs hozzá túl nagy affinitásom. Nem mintha a potenciális dolgozat tárgya nem lenne érdemes részemről intellektuális energiám egy részének beléfektetésére, érzelmi bevonódásomra, illetve a Ti részetekről lelki, szellemi és fizikai állapototokhoz mérendő adekvát érdeklődésre, hanem mer\' karácsony, egy Kristof Kieslowski Bergmannról szóló tanulmányának és Mózes Endre barátom az alkalmazott teológia tárgyában elővezetett néhány meglátásának okán némiképp egzaltált vagyok, plusz van még néhány okom, melyről nem kívánok értekezni.
Az Ócsófeszt fesztivált 2004 nyárelőjén szervezte meg először két unatkozó fiatal, akik úgy gondolták, eljött ideje a mindent fikázók táborából átlépni a valamit létrehozó s ezért fikázott emberek táborába, ami sok egyéb metafizikai állandó jelenléte mellett még a gyakori röhögés és az adekvát kasza mozzanatai megvalósulásának reményével is kecsegtetett, s ami - feltéve de nem megengedve - hőseink elhatározásában mérvadó szerepet játszott.

Az 2004-es, első évad headlinerjeként a Deák Bill Blues Band aposztrofáltatott, 2005-ben a Bikini...
Tisztában vagyok e mozzanatok megmosolyogható aspektusával (én is megmosolyogtam), a bávatag mosoly a fesztivál szervezettsége, tudatosan strukturált mivolta tudomásulvételekor olvadt le arcomról, illetve akkor, amikor szembesültem a ténnyel, hogy mindez kb. 20 tizen-huszonéves fiatal (két hősünk haveri köre) konceptív erőkifejtésének eredménye, amit saját kamasz/adoleszcens korom értelmesnek nevezhető tudatos cselekménysorozataira visszaemlékezvén nem tudtam kellőképpen értékelni.
Az Ócsófeszt tehát azon embertársaim számára is érdekes objecté (sic!) válhat, akik - hozzám hasonlóan - kellő óvatossággal kezelik a magyar rock hőskora(?) túlélői contempoáris artefaktumainak befogadását, ellenben szeretnék befogadóként, vagy fellépőként megtapasztalni a \"profi cucc\" áldásos hatását és/vagy szeretnének a honi rockfesztiválokra nem mindig jellemző - bíztatóan antropomorf (nyírt pázsit, fluens szemétszedés, intelligens szerviz, alapvető higiénia) - környezetben, egy vagy két napot tölteni némi poszthatvanas/hetvenes évek feelingben.

írta: Janne Lappalainen